Frissen kerül a hazai növényházi zöldség a fogyasztókhoz

A hajtatott zöldségek termesztésének előnye, hogy külső, időjárási tényezőktől függetlenül, fedett termőhelyen, szabályozott víz–, levegő–, fény– és hőhatás mellett termelhetők. A zárt termesztőberendezések alkalmazása a hazánkhoz hasonló mérsékelt éghajlati viszonyokkal rendelkező területeken terjedt el, ahol a szabadföldi termesztés kora tavasztól késő őszig tart. Ezzel a megoldással – fűtött vagy fűtetlen viszonyok között, fóliában vagy üvegházban – a termesztési szezontól függetlenül folyik a termelés.

A 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés közel negyede származik zöldséghajtatásból. Ez mintegy 2600 hektár technikai területet jelent, amely – a többszintes hasznosítást is figyelembe véve – körülbelül 3400 hektár termőföldnek felel meg. A legfontosabb hajtatott zöldségek közé a paprika (kb. 1500 hektár), a paradicsom (kb. 310 hektár), az uborka (kb. 100 hektár) és a hajtatott salátafélék (kb. 665 hektár) tartoznak. A termelés a dél-magyarországi (77%) és a közép-magyarországi (13%) régiókra koncentrálódik. A Központi Statisztikai Hivatal 2020-as felmérése alapján a növényházak 66%-a fűtetlen volt, 16%-a termálvízzel fűtött, 5,1 % pedig gáz, 2,3% biomassza, 11% pedig egyéb fűtésű. A fűtött hajtatóberendezések közel 94%-át geotermikus energiával fűtik. Hazánkban a megújuló energiaforrások közül a mély-geotermikus energiahasznosításban jelentős potenciál rejtőzik, a fenntartható reális éves geotermikus jelenlegi kapacitásokat akár hatszorosára is lehetne növelni. A kormány 2013-as döntése ezen energia felhasználásáról a hajtatókertészek számára egyedülálló az Európai Unióban. A 2014-2020. évi EU költségvetési időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében nyílt lehetőség fejlesztésekre, amelyre az ágazat részéről nagy igény mutatkozott.

A friss fogyasztásra világszerte egyre nagyobb figyelem irányul, és az egyre szélsőségesebb időjárás figyelembevételével a növényházi termelés biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosít a hazai és nemzetközi piacra. Növényházi termeléssel nemcsak a termelési időszak széthúzására, ezáltal a hazai ellátás bővítésére, hanem az export növelésére is van lehetőség. Az elmúlt években jelentősen megugrott a hazánkban megtermelt zöldségek kivitele. A KSH adatai szerint az előző évhez képest 2021-ben a paradicsomé 51%-kal, a paprikáé 16%-kal, és a salátaféléké 11%-kal nőtt.

A fogyasztók számára is kiemelten fontos, hogy a növényházi termesztésből származó termékek élelmiszeregészségügyi biztonsága is magas, ugyanis a hazai hajtatott paprika, paradicsom és uborka kultúrákban már 80-90%-ban – a károsítók természetes ellenségeit felhasználva – biológiai növényvédelmet alkalmaznak.

Egyre népszerűbbek a különlegesebb ízű vagy színvilágú zöldségek. A paradicsom esetén a sárga és csokoládészínű koktél és cherry típusú paradicsomok, a paprikából pedig egyre keresettebbek az édesebb, színesebb termékek. Ebből adódóan megnőtt az igény a hazai kaliforniai-, pritamin-, kápia-, és bocskor paprika iránt is. A salátafélék szortimentje is igen változatos, a fejes saláta mellett a római- madársaláta, valamint a rukkola iránti kereslet is jelentős. Ezek mellett ne feledkezzünk meg a friss hazai kígyóuborkáról, a hónapos retekről és az újhagymáról sem, amelyek ugyancsak hozzájárulnak vitaminkészleteink feltöltéséhez.