Idén is sok kárt előzött meg a jégkármérséklő rendszer

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által üzemeltetett rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvta. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jég hullott.

Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít, a jégesőkár bejelentési adatok szolgáltatásával az elemzéseket is támogatja, valamint koordinálja az érintett társszervezetekkel való együttműködést. Az agrárkár-enyhítés keretében idén eddig kiemelkedő számban, 21 ezer kárbejelentést tettek mintegy 515 ezer hektárra a termelők. Ezek közül a jégkárbejelentések aránya a 9 százalékot sem éri el.

A legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat. A jégkármérséklő rendszer idei védekezési időszakában a tervezettnél lényegesen több hatóanyag fogyott. A tájékoztatás szerint ez a május végétől érkezett viharos időjárás mellett annak is betudható, hogy a riasztások pontosságát kedvezőtlenül befolyásolta a koronavírus miatt erősen csökkent légi forgalom, a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.

Az országos lefedettségű, összesen 986 darab - 218 automata és 768 manuális - talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálja a rendszer, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb legyen.